Franck H. Bushick, San Antonio adóügyi biztosa elmondása alapján bukkant fel a már korábban lejegyzett történet. 

Az 1800-as évek végétől mesélték, hogy Alamo városában (de természetesen a környéken még máshol is) rendszeresen hatalmas szekerek, néha vasúti kocsik tűntek fel, ezeken fiatal nők szállították a természetesen saját maguk által készített chilit, marhahússal, babbal, tortillával. Óriási mesquite tüzekkel tartották melegen. 

Az olcsó és finom étel elsősorban a katonaság élelmezése miatt lett népszerű és jövedelmező, de később megszokott maradt a lakosság körében is. Az egész hangulata megragadó volt: tűz, színes fények, faszékek, amelyeken körbeülték a kocsikat és az asztalokat. 

A chili con carne mellett természetesen adtak enchiladát, tamalest, tortillát és minden mást, ami szokásban volt arrafelé. Vélhetően ittak is, cerverza, kukoricasör, tequila, rum, ki tudja, a királynők hogy szerették? Bár erről a jótékony, elegáns történetek írói nem beszélnek – kérem, hogy a felség alkoholizált volna? 

Mindenesetre ezek a latin nők, akik a Chili Queen névre hallgattak, helyi látványosság lettek - olyannyira, hogy volt egy ilyen mondás, hogy az az éjszaka, amit Alamoban töltöttél Chili Queen nélkül, az nem volt teljes.

 Cikket írta: Szalai Eszter

Még több agyament érdekességért kövess Instagramon: @hungarianchilifarmer